Az MTE szakmai állásfoglalásban reagált a 2008 decemberében nyilvánosságra hozott, második médiatörvény-tervezetre, amely innen tölthető le.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) új főtitkára
2008. december 1-től Katona Éva, aki Zákai Emőkét váltja a poszton.

Az MTE ajánlása az internetes tartalomszolgáltatóknak, a népszavazás kampánycsendjének idejére

Mit tehet az önszabályozás, milyen irányba fejlődjön?

FOGYASZTÓ BEMÉRVE! Mobiltelefon nyújtotta helymeghatározás szerepe a mobil-, és internetes tartalomszolgáltatások fejlesztésében

Sikeresen lezárult az Európai Bizottság kezdeményezésére megvalósult Safer Internet for Children (SIC) program keretében indított magyarországi projekt, amely a gyermekek, pedagógusok, szülők és véleményformálók tájékoztatását célozta a gyermekek számára is barátságos internet hazai lehetőségeiről. A részben uniós támogatásból megvalósult projektben részt vevő három szervezet, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE, programvezető), a T-Online és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum: a hazai informatikai egyesülések ernyőszervezete) a kezdeményezést kiemelkedően sikeresnek tartja, ezért a jövőben is össze kívánja hangolni hasonló kezdeményezéseit.

MTE-kerekasztal az online tartalmak szerepéről a közoktatásban.

Az egyesület mostantól a genfi székhelyű I-Com hálózatának a tagja, így az egyesület számos olyan adatbázishoz és fórumhoz férhet hozzá, ami a digitális médiaipar fejlődésének vizsgálatában fontos.

„Az internetes fórumok adatvédelmi problémái, a szolgáltatók és a hatóságok közötti együttműködés kérdései” címmel tart előadást Halász Mónika, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének jogásza 2009. január 29-én, szerdán, az Adatvédelem Napja alkalmából szervezett konferencián. A Bank Centerben létrejövő szakmai találkozón szó lesz az adatvédelemről az állami működés során, az adatbiztonság versus adetmegőrzés szabályozási kérdéseiről, a magánszféra adatvédelméről, valamint az adattárházak és az adatgyűjtő rendszerek lehetőségeiről.

A jelen nyilatkozat aláírói szerint a kulturális járulékfizetés rendszerének az internetes hozzáférés-szolgáltatásra, illetve hálózatfejlesztésre történő kiterjesztése (vagyis az úgynevezett "internetadó" bevezetése) elhibázott és az információs társadalom fejlesztésére, illetve a gazdasági versenyképesség javítására irányuló uniós és hazai kormányzati szándékkal alapvetően ellentétes. Az aláíró civil és szakmai szervezetek - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ezzel egyező szakmai álláspontjával egyetértve - felkérik az Országgyűlés tagjait, hogy ne támogassák a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló T/5395 számú törvényjavaslatot.

Nemzetközi összefogás a biztonságosabb internetért

MTE- kerekasztal az Audiovizuális média-szolgáltatási irányelvről