SZAKMAI JAVASLAT A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRÓL SZÓLÓ
TÖRVÉNY EGY LEHETSÉGES TERVEZETÉHEZ
2009. február 18., Budapest
Ez a sajtóanyag doc kiterjesztésben letölthető innen.
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (továbbiakban: MTE), alapszabályában foglalt céljaival összhangban a tartalomszolgáltatók érdekeit szem előtt tartva értelmezte a 2009. február 10-én közzétett új törvény-tervezetet (a továbbiakban: új tervezet).
Az új tervezet kapcsán az MTE az alábbi észrevételeket teszi.
Az MTE üdvözli az új tervezet megalkotóinak a nyilvános vita kezdeményezésére irányuló szándékát, valamint a tervezetben használt fogalmak pontosítására tett kísérletet.
Hangsúlyozzuk azonban, hogy az új tervezet változatlan formában tartalmazza azokat az eredeti szakmai javaslat által megfogalmazott, át nem dolgozott rendelkezéseket, amelyekre vonatkozóan az MTE fenntartja az eredeti tervezetre vonatkozóan kinyilvánított álláspontját.
Az ön- és társszabályozás szerepéről az új tervezet továbbra sem rendelkezik kifejezetten, de e körben előrelépésként értékeljük a Közösségi Médiaszolgáltatók Tanácsának létrehozását. Ellenezzük azonban, hogy az új tervezet a társszabályozási kezdeményezésként értékelhető Közösségi Médiaszolgáltatók Tanácsának közösségi médiaszolgáltatási szabályzatát egy államigazgatási szerv, a Közszolgáltatási Tanács jóváhagyásához köti.
A „kiegészítő digitális szolgáltatás“ fogalmának meghatározását továbbra sem tartjuk megfelelőnek. A meghatározás túl bonyolult, olyan fogalmakkal él, amelyekre vonatkozóan nem ad magyarázatot (pl.: „magáncélú honlapok“, „szerkesztett műsorkínálat“). A jelenlegi fogalom-meghatározás alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy egy videómegosztó-hálózat vajon a fogalom hatálya alá tartozik-e vagy sem. Úgyszintén bizonytalan, hogy az időszaki lapok elektronikus változataihoz kapcsolódó szolgáltatások kiegészítő digitális szolgáltatásnak minősülnek-e.
Továbbra is ellenezzük, hogy a kiegészítő digitális szolgáltatás fogalma az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat a hatálya alá vonja (akár kifejezetten, akár a fogalom-meghatározás bizonytalan értelmezéséből eredően), hiszen ezekre vonatkozóan a 2001. évi CVIII. törvény megfelelő és elégséges szabályozást tartalmaz.
A további fogalmak meghatározását illetően nem tarjuk megfelelőnek a hírműsorszám, az időszerű kérdésekkel foglalkozó műsorszám és a bulvárinformáció fogalmának jelenlegi meghatározását, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseihez képest nehezen értelmezhetőnek tartjuk a kereskedelmi közlemény és a reklám fogalmának meghatározását is.
A közzé nem tehető műsorszámok fogalmának tág meghatározása (a pornográfia elhatárolása a szexualitástól, valamint az erőszak indokolt vagy indokolatlan jellegének megállapítása) anélkül korlátozza a tartalomszolgáltatás szabadságát, valamint általában a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy azt más alkotmányos alapjog védelme szükségessé tenné (18. § (7)). Továbbra is úgy véljük, hogy a hírműsorszámok, az időszerű kérdésekkel foglalkozó műsorszámok, a sportműsorszámok és a kereskedelmi közlemények elméleti kategorizálásának kötelezettsége életszerűtlen és indokolatlan, még akkor is, ha az elvárható gondosság bizonyítása mellett a médiaszolgáltató mentesül a felelősség alól, hiszen a bizonyítási teher a médiaszolgáltatót terheli (20.§ (5)). A megfelelő digitális technika rendelkezésre állása mellett – amely a digitális átállást követően széles körben biztosítottá válik – indokolatlan a televíziós médiaszolgáltatás esetében megkövetelni a piktogrammok feltüntetését a műsor teljes időtartama alatt (21.§ (2)). Mivel a kiegészítő digitális szolgáltatás fogalmát nem lehet pontosan értelmezni, ezért az ilyen szolgáltatókat terhelő kategorizálási kötelezettség továbbra sem értelmezhető. (24. §).
A közszolgálati médiaszabályozás kapcsán ismételten hangsúlyozzuk, hogy aggályosnak tartjuk a politikai befolyás növekvő térnyerését a médiaszabályozásban, valamint szükségtelennek tartjuk az intézményrendszer költekező és bonyolult kialakítását.
A Nemzeti Médiahatóság adatkezelésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban változatlanul az adatvédelmi alapelvekkel ellentétesnek tartjuk, hogy a széles körben üzleti titkokat és személyes adatokat kezelő Nemzeti Médiahatóság egy stratégiai célokat teljesítő államigazgatási szerv, a Közszolgálati Tanács rendelkezésére bocsássa „a kezelésében lévő bármely adatot” (89. § (2)). Ez ellentétes a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény (1992. évi LXIII. tv.) (Avtv.)) az adatkezelés célhoz kötöttségére vonatkozó rendelkezéseivel. Ugyancsak az Avtv. rendelkezéseivel ellentétesnek és alkotmányossági szempontból aggályosnak tartjuk, hogy az átdolgozott tervezet a személyes adatok kezelésére vonatkozóan továbbra is a feladatai ellátásához szükséges mértéken túlmutató jogköröket biztosít a Nemzeti Médiahatóság részére. (110. § (2)).
Véleményünk szerint a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjoggal ellentétes a Nemzeti Médiahatóság döntése elleni fellebbezés lehetőségének kizárása (114.§ (1)).
Összefoglalva
Az MTE üdvözli, hogy az új tervezet alkotója egyes rendelkezések esetében figyelembe vette a médiapiaci szereplők véleményét. Az eredeti tervezettel kapcsolatban megfogalmazott részletes véleményünket az új tervezet azonos rendelkezései tekintetében fenntartjuk, és továbbra is javasoljuk, hogy a tényleges jogszabály-tervezet kidolgozását megelőzően a jogszabályalkotó a szakmai szervezetek aktívan vonja be az előkészítésbe, illetve, hogy a jogszabályban kifejezetten ösztönözze a médiapiac ön- és társszabályozási mechanizmusait.
Budapest, 2009. február 18.
Gerényi Gábor
Elnök
