NFÜ KÖZIGAZGATÁSI REFORM PROGRAMOK IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGA
SZOLGÁLTATÓ LESZ AZ ÁLLAM
Word dokumentumként elérhető itt.
A hivatalos ügyeink intézése egyszerűbbé és könnyebbé válik, akár otthonról, webes felületen is megoldhatjuk mindazt, amiért egyelőre sorban kell még állni. Ezt ígérik azok a projektek, amelyek az államreform előrehaladását és az e-közigazgatás térhódítását szolgálják hazánkban. "Alapvető célunk, hogy egy olcsóbb, ám hatékonyabb államot teremtsünk az adófizetőknek" – hangsúlyozza dr. Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezetője.
Bálint Ákos főigazgató
"Áttörést várok az elektronikus fizetés projektünktől az ügyintézés terén."
A főigazgató, aki projektmenedzserként 1998 és 2003 között részt vett az [origo] portál felvirágoztatásában, vezető köztisztviselőként is szoros kapcsolatban maradt azzal, amit röviden az információs társadalom építésének szokás nevezni. A Bálint Ákos által 2006 óta vezetett irányító hatóság felügyeli a 2007-2013-as időszakot átfogó, uniós forrásokra alapuló Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) két operatív programjának, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programnak (EKOP) és az Államreform Operatív Programnak (ÁROP) a megvalósítását.
- Melyik a kedvesebb az ön számára, az ÁROP vagy az EKOP?
- Szakmai múltam miatt az elektronikus közigazgatás talán közelebb áll hozzám; valójában azonban a két program elválaszthatatlan egymástól. Mindkettő legfőbb célja a hatékony szolgáltató állam kialakítása. A kormány elhatározta, hogy a 2007-13-as időszakban európai uniós forrást ad e két terület fejlesztésére. Az ÚMFT 6. prioritása öleli fel az államreform témakörét, ami két területen – operatív programban – irányoz elő fejlesztéseket a magyar közigazgatásban. Az egyik az államreform, a másik az elektronikus közigazgatás. Az ÁROP hétéves kerete 40 milliárd forint, az EKOP-é pedig 100 milliárd forint.
- A többi tizenhárom operatív programhoz képest ez sok-e vagy kevés?
- Ilyen összehasonlításban akár kevésnek is mondható. Ugyanakkor a tény az, hogy soha még nem jutott ennyi pénz az állam reformjára, vagyis mégiscsak sok. Ha az állam tudja, hogy miként kívánja átalakítani akár a humánerőforrás-gazdálkodását, akár a szervezeti struktúráját, akkor a rendelkezésre álló forrás jelentős. Az ÁROP részletesen leírja, hogy hazánk milyen fejlesztéseket tervez e téren 2007 és 2013 között. Két prioritása van a programnak: az egyik az emberi erőforrás minőségének javítása, a másik a folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés. A program keretében az egyik legfontosabb projektcsoport például azon a rendszeren változtat szerintem radikálisan, ahogy a humánerőforrás-gazdálkodás a közigazgatásban eddig időszakban zajlott. Része ennek többek között a közigazgatásban dolgozók szakmai teljesítményének mérése, vagy a felvételi eljárás átláthatóvá tétele. Kiemelt projekt formájában valósul meg a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) szervezetfejlesztése és a teljesítmény-értékelés bevezetése, s a központi közigazgatás humánerőforrás-gazdálkodásának reformja is.
- Hogy halad az EKOP megvalósítása?
- Az EKOP-ot az Európai Regionális Fejlesztési Alapjából finanszírozza az EU. A központi beruházások mellett olyan kiemelkedő szakrendszerű projekteket is támogatunk, mint amilyen például az egyablakos vámügyintézés, amely Magyarország egész gazdasága szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
- Miért lesz jó az állampolgároknak, ha megvalósul az e-közigazgatás?
- Átfogó célkitűzésünk a szolgáltató állam megteremtése és fejlesztése. Az EKOP akkor sikeres és hiteles, ha az állampolgárok két év múlva azt mondják majd, hogy az EU-pénzek befektetése révén egyszerűbben és gyorsabban intézhetik ügyeiket. Áttörést várok az elektronikus fizetés projektünktől. A projekt eredményeként elérjük, hogy ha az ember bemegy az okmányirodába például új személyigazolványt igényelni, akkor már nem kell tovább rohannia egy sárga csekkel a közeli postára vagy egy másik ablaknál ismét sorban állni, csak azért, hogy a szolgáltatásért járó díjat befizesse. Általában ahhoz, hogy teljesen elektronizálni tudjuk az eljárást, a fizetést meg kell oldanunk – akárcsak az elektronikus kereskedelemben. Az EKOP egyik legfőbb konkrét haszna tehát az, hogy az elektronikus fizetés lehetősége is adott lesz a világhálós ügyintézési folyamatok végén. Az a célunk, hogy minél több ilyen szolgáltatás legyen Magyarországon, a cégeljárástól kezdve a vámügyintézésen át a családtámogatási rendszerig. Az EKOP-nak az a küldetése, hogy az állampolgár kényelmét és hatékonyságát szolgálja azáltal, hogy ügyei 90 százalékát – az ügyfélkapun keresztül – otthonról el tudja intézni.
