Megkezdődött a szakmai egyeztetés a közérdekű adatok felhasználásáról szóló Public Sector Information (PSI) direktíva végrehajtásáról és a megfelelő szabályozás kiépítéséről. Az MTE és a Neumann Nonprofit Kft. közös szerdai workshopján a közadatok jövőjét jogi és közgazdasági szempontból vizsgálták a résztvevők: az állami szféra és a piac szereplői. A Neumann célja egy olyan portál létrehozása, mely a későbbiekben a teljes hazai közadatvagyon egységes keresőfelülete lehet.
A találkozó legfontosabb tanulsága, hogy a közadatokkal kapcsolatos fogalmi anomáliákat mielőbb tisztázni kell annak érdekében, hogy az uniós PSI direktíva (2003/98/EK irányelv) átültetése hatékonyan valósulhasson meg Magyarországon – ezzel mindhárom előadó (Kitzinger Dávid/Neumann Nonprofit Kft., Antal Dániel/ITCB Consulting és Simon Éva/Társaság a Szabadságjogokért, TASZ) egyetértett. A definíciók pontosítása az alapja annak, hogy a jogi, közgazdasági és közigazgatási alapfogalmak egységesítése, a közérdekű adat megismerésének alkotmányos joga és az közérdekű adatok újrahasznosítására épülő gazdasági érdekek megkülönböztetése minél hamarabb megtörténjen.
Az Alkotmány 61.§-a szerint „mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” A Neumann Nonprofit Kft. az elektronikus információszabadság törvény előírása értelmében a közérdekű adatok jegyzékét és az egységes közadat-keresőt, a Közadattárat működteti. A közadat-kereső használatával bárki hozzáférhet a közzétételre kötelezett szervek közzétett adataihoz.
Kitzinger Dávid elmondta, hogy a jelenlegi, fogalmi anomáliákkal és joghézagokkal terhelt helyzetben olyan szabályozásra van szükség, ami a piaci szereplők gazdasági érdekeit úgy érvényesíti, hogy azzal az állam hatékonysága, átláthatósága egyaránt javul. Az újrahasznosítás jogharmonizációs feladata csak az első lépés egy korszerű állami adatszolgáltatási gyakorlat kialakításában, amihez a Közadattár továbbfejlesztését tartja megfelelő keretnek. Hozzátette, hogy az épülő közadatportál szolgáltatásai (névtér, egységes metaadat kezelés, forrás nyilvántartás) közvetítőként funkcionálnak adatgazdák és adatkérők között. Kiemelte: a közérdekű adatok hozzáférhetősége három szempontból is fontos: egyrészt az állam saját működésének hatékonyságát növeli, másrészt biztosítja az állami szervek működésének átláthatóságát, illetve növeli a versenyképességet is. A gazdasági felmérés és a piaci szabályozási koncepció megalkotásában az ITCB Consulting, míg a jogi elemzésben az eGov Kft. vesz részt.
A Neumann megbízásából végzett kutatás eredményeit Antal Dániel foglalta össze. A vizsgálat során hat adatkörben mérték fel az újrahasznosítható állami információk és adatok piacát. A kutatás eredménye szerint Magyarországon az Európai Unió nyugati feléhez képest drágán, nehezen és kiszámíthatatlan módon lehet állami információhoz jutni, mivel a hazai közszféra információinak további felhasználásáról szóló PSI direktíva nincs megfelelően hozzáillesztve a magyar jogrendhez. A ICTB felmérése szerint bár az intézmények nem alkalmasak adatszolgáltatásra, így kifejezetten nehéz az államtól információt vásárolni, mégis kialakult a közérdekű adatok és információk, jelenleg évi 30-40 milliárdos forgalmat bonyolító piaca, amely megfelelő szabályozás, illetve a PSI-direktíva kívánatos alkalmazása esetén három év alatt akár a duplájára is növekedhet.
A találkozón részt vevő gazdasági szereplők kinyilvánították: a közfeladatként szolgáltatott, ingyenes közadatok helyett preferálnák az áttekinthető és számon kérhető, anyagi teljesítéshez kötött adatszolgáltatást. A kutatás teljes anyaga itt olvasható.
Simon Éva elmondta, hogy a legfontosabb, hogy az újrahasznosítás érdekében a közérdekű adatokhoz való hozzáférés és terjesztés alkotmányos alapjogának szintje ne csökkenjen. A gazdasági érdekek és az alkotmányos alapjog összeütközése esetén mindig az utóbbinak kell nagyobb fontosságot biztosítani. A közérdekű adatok újrahasznosíthatóságának kérdését az alkotmányos alapjogi rendszer figyelembe vétele mellett lehet megoldani. Ennek érdekében szükséges átgondolni, hogy a magyar rendszerbe hogyan illeszthető be a közérdekű adatok újrahasznosítása úgy, hogy az alkotmányos alapjog ne sérüljön.
Az MTE a közadatok jövőjéről folytatott vitáknak, beszélgetéseknek továbbra is platformot kíván nyújtani, honlapunkon és blogunkon pedig folyamatos tájékoztatást adunk majd a közadatok hozzáférhetőségét illető szabályozás változásairól.
További információ:
* Neumann Nonprofit Kft.: www.neumann-haz.hu
* ITCB Consulting: www.itcb-consulting.hu
* Minden az Eitv.-ről: www.kozadattar.hu/?q=hu/eitv-rol
* A TASZ honlapja: www.tasz.hu
* Az MTE honlapja: www.mte.hu
* Az MTE blogja: www.mte.blog.hu
* Katona Éva, MTE főtitkár: katonae@mte.hu, 06 30 9140 835
* * *
MTE
Az MTE 2001-ben alakult önszabályozó testület, amelyet a hazai internetes tartalomszolgáltatók – köztük az Index és az [origo] – hoztak létre annak érdekében, hogy a tartalomszolgáltatók egyeztetett és szakmailag megalapozott állásfoglalásokkal, és az önszabályozás eszközeivel járuljanak hozzá a hazai internetes piac fejlődéséhez.
Az MTE állandó tevékenységei
• internetes panaszbizottság és ad-hoc bizottság működtetése
• weboldalak minősítése a Tartalomszolgáltatási Etikai Kódex alapján
• ajánlások megfogalmazása és nyilvánosságra hozatala az információs társadalmat érintő aktuális
kérdésekben
• jogi tanácsadás, állásfoglalások közreadása
• műhelytanulmányok készítése
• workshopok, kerekasztal-beszélgetések szervezése aktuális szakmai kérdésekről
• az információs társadalmat érintő jogszabálytervezetek véleményezése, értékelése
Az MTE szervezeti felépítése
Az MTE elnöke Gerényi Gábor (Index), az egyesület elnökségi tagjai Pintér R. Róbert (Colorplus, Egyszervolt.hu), Rónai Balázs (Napi Online), Salgó Adrienne (elintézzük.hu) és Weyer Balázs ([origo]). Az MTE jogásza Halász Mónika.
