2006. október 6.
A kerekasztal témáját konkrét megkeresések adták, amelyek az MTE-hez érkeztek. A probléma, amelyet ez a tanácskozás felvetett az 1986. évi II. törvény, amely alapján az internetes tartalomszolgáltatók ugyan sajtóterméknek minősülnek, azonban időszaki lapként az utóbbi években megszilárdult gyakorlat szerint nem veszik őket nyilvántartásba. Így azok a tartalomszolgáltatók, akik vállalnák a regisztrációval járó kötelezettségeket, számos lehetőségtől esnek el. Felmerül a kérdés, hogy nem volna-e időszerű a sajtótörvény módosítása, hiszen a szabályozás ezen kívül is számos elavult rendelkezést tartalmaz - kezdte vitaindítóját Simon Éva a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének jogásza.
A tavalyi évben az MTE megkereste a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, illetve a Lapnyilvántartót az online lapok minősítésével kapcsolatban. A válasz egyértelmű volt: ezek sajtóterméknek minősülnek, időszaki lapként azonban a minisztérium gyakorlata szerint nem vehetők nyilvántartásba. Ha egy internetes tartalomszolgáltató ma szeretné időszaki lapként regisztráltatni magát és vállalni ennek előnyeit és az ezzel járó kötelezettségeket egyaránt, nem teheti meg. Simon szerint ez két problémát is felvet: vannak olyan hirdetményi, közleményi kötelezettségek, amelynek nyilvánossá tételét nagyban megkönnyítené, ha azokat internetes tartalomszolgáltatóknál lehetne jogszabályokban meghatározott módon közzé tenni, különösen, hogy a szóba jöhető online szolgáltatókat ma már gyakran többen olvassák, mint nyomtatott társaikat. Ez megoldható lenne a közzétételt szabályozó jogszabály vagy annak gyakorlati alkalmazása módosításával. Az időszaki lap besorolás megoldatlansága a helyreigazítás intézményének alkalmazását is kizárja a regisztrációból kimaradt online lapok esetében, hiszen a helyreigazítás intézményét a jogszabály az időszaki lap kategóriára vonatkozóan szabályozza csak. Javaslata szerint a Sajtótörvényt szükséges lenne felülvizsgálni és a helyreigazítás intézményét akár a Polgári törvénykönyvben szabályozni, jóval szűkebb körben és egyúttal hatályon kívül helyezni a húsz éves jogszabály jelentős részét.
Böszörményi Nagy Katalin a nonprofit.hu, képviseletében vett részt a beszélgetésen. A nonprofit.hu a Nonprofit Információs és Oktató Központ civil szektor szolgálatára létrejött portálja, amely többek közt a civilek egymás közötti információáramlását biztosítja. Elmondta, hogy az ok amiért, a szervezet kérvényezte a Lapnyilvántartóban regisztrációját igen fontos célt szolgált: a jelenlegi APEH-gyakorlat szerint a civil szervezeteknek sajtóközleményben kell nyilvánosságra hozniuk, az 1%-os támogatások mértékét és a felhasználás módját. A legtöbb szervezetnek ez komoly gondot okoz, hiszen a támogatás mértéke gyakran alig éri el, a közzététel költségeit. Ebben szeretne segíteni az NIOK.hu, azonban az APEH álláspontja nem egyértelmű az online lapokkal kapcsolatban. A jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé a regisztrációt de az miért nem merül fel lehetőségként? - tette fel a kérdést Böszörményi.
Berecz Aranka, az Oktatási és Kulturális Minisztérium jogi főosztályának munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtótörvény alkalmazásával kapcsolatosan adott minisztériumi állásfoglalások, amelyekre most hivatkoztak, nem kötelező, hanem tájékoztató jellegűek, a törvény kötelező jellegű értelmezésére ugyanis a minisztérium nem jogosult. A felvetett problémáknak a hatályos sajtótörvény keretein belül való megoldása nem könnyű feladat, mert a megalkotásakor még korszerűnek számító törvény több szempontból is elavult. Nyilvánvaló, hogy 1986 - ban, amikor még csak a papíralapú időszaki lapok léteztek, nem lehetett figyelemmel a jogalkotó a csak később keletkező internetes tartalmakra és nem adhatott ezekre nézve is korrekt szabályozást. Álláspontja szerint az nem vitás, hogy a törvénynek a sajtótermékekre vonatkozó fogalom-meghatározása az internetes tartalomra is kiterjed, az azonban, hogy az online lapok időszaki lapoknak minősülnek-e, egyértelműen nem válaszolható meg a hatályos sajtótörvény és a végrehatási rendelete alapján.
Arra a kérdésre, hogy van-e mód az online lapoknak olyan nyilvántartásba vételére, hogy csak lehetőség, de ne kötelezettség legyen a nyilvántartásba vétel, egyértelműen nemmel válaszolt. Ha az az igény, hogy az online lapok is időszaki lapok legyenek, akkor azt csak a jogok, és kötelezettségek egységes rendszerében lehet szabályozni, illetőleg a hatályos jogszabályokat csak egységesen lehet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha az időszaki lapra vonatkozó törvényi szabályozás pl. bejelentési kötelezettséget ír elő, akkor azt a kötelezettséget nem csak a papíralapú, hanem az online lapok esetében is teljesíteni kellene. Ha a törvény úgy rendelkezik, hogy a lapot a nyilvántartásba vétel előtt nem lehet terjeszteni, akkor ez -amennyiben az internetes lapok időszaki lapnak minősülnek -, az internetes lapra épp úgy kell, hogy vonatkozzon, mint a papíralapúra, mert nem a lap technikai megjelenési formája az ügydöntő.
Felvetette azt a kérdést is, hogy vajon kellő pontossággal el lehet -e határolni egymástól az internetes tartalmakat olyan módon, hogy meg lehessen állapítani: megfelel-e az adott internetes tartalom az időszaki lap jogszabályi követelményeinek. A hatályos szabályozás alkalmazása vagy az esetleges jogszabály-módosítási igény megfogalmazása során ezekre a szempontokra is figyelemmel kell lenni.
Weyer Balázs az Origó főszerkesztője szerint rendkívül rossz megoldás lenne, ha minden online tartalmat nyilvántartásra köteleznének, ugyanakkor definíciószerűen is elhatárolható, hogy a tartalomszolgáltatók mely köre esetében lenne ennek értelme. Elmondható, hogy a hivatásszerűen működő, jellemzően szerkesztőségek által előállított, ellenőrzött tartalmat szolgáltató oldalaknak lehet igénye a nyilvántartásba vételre annak ellenére, hogy ez bizonyos kötelezettségekkel jár, hiszen ezeket a kötelezettségeket az MTE tartalomszolgáltatási kódexe már így is adaptálta az online médiára és a piac komolyan vehető szereplői azokat önkéntesen betartják, miközben a nyilvántartásba vétellel járó előnyökben nem mindannyian részesülnek.
Tamás Bence Gáspár, a Matula Magazin képviseletében elmondta, hogy még egyetlen esetben sem indítottak pert ellenük. Véleménye szerint eddig az védte meg őket a rágalmazási perektől, hogy írásaikban elsősorban politikai közszereplőket ábrázolnak félreérthető helyzetekben, és egy ilyen per a politikusok számára nem kívánt nyilvánosságot jelenthetne.
Az oldal célja minden esetben a határok veszegetése, mint mondta a Matula Magazin bevallottan hazudik, de azt igyekszik illedelmesen tenni.
