MTE kerekasztal a sajtóperekről, és a bírói gyakorlatban tapasztalható ellentmondásokról.
Budapest, 2006. május 10.
A cél, egy olyan etikai kódexet létrehozása, amely megfelelő iránymutatással szolgál az újságíróknak a hiteles tájékoztatás és a színvonalas újságírás érdekében.
A kezdeményezés, olyan szakmai problémák, összefoglalására indult, amely figyelembe vesz újságírói és jogi szempontokat a jelenlegi hatályos joganyagban felmerülő dichotómiákat és a szakma által kialakítandó etikai szabályokat.
Fontos továbbá a jogalkalmazókkal és jogalkotókkal történő folyamatos konzultáció és kölcsönös egyeztetés mellett a szakmai érdekek megjelenítése a bírói ítélkezésben- hangzott el a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének kerekasztal - beszélgetésén.
"Az újságírónak legyen szakmai felelőssége, a sajtószervek előbb a saját házuk táján söprögessenek, " - kezdte provokatívnak szánt vitaindítóját Vajda Éva a Manager Magazin főszerkesztő- helyettese. Vajda szerint fontos, hogy a jogalkotókkal és jogalkalmazókkal való egyeztetést megelőzően, a magyarországi újságíró társadalom komolyan vegye feladatát. Hitelességre és színvonalas újságírásra törekedjen. Az sajtóperek elkerülésére, tájékozódjon, az esetleges jogkövetkezményekről és minden tekintetben megfelelő gondossággal járjon el. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a sajtóperekben tapasztalható bírói gyakorlat ellentmondásosságára és kiszámíthatatlanságára. Az újságíró gyakran úgy érzi, hogy eltérő mércével mérik, és, hogy a bírák a sajtóperekben gyakran nem alkalmazzák a rendelkezésükre álló eszközöket.
Dr. Pataki Árpád a Fővárosi Bíróság, bírája válaszában kijelentette, hogy a bírák, eljárásukban az adott jogszabályi keretnek megfelelően, dolgoznak, a jogalkalmazás sajtóperekben sem személyes vélemény vagy ízlés dolga. Elmondása szerint tévhit, hogy a bírói gyakorlat a sajtó munkatársait másként kezeli, a bíróságot nem lehet azzal vádolni, hogy elzárkózik például a tanú meghallgatásoktól, ilyen ügyekben, de hangsúlyozta, hogy azok megjelenésének biztosítása továbbra sem a bíróság feladata.
Pataki szerint szükséges, hogy koherensebb legyen a bírói ítélkezés, és fontosnak tartja, a jelenleg idevonatkozó törvények egy részének megszüntetését. Szerinte az alapvető pozitív részek megtartásával, át kell vezetni a már kialakult bírói gyakorlatot a törvényhozásba.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az új dolgok bevezetésénél, kiemelt figyelmet kell fordítani az internetre is, hiszen ezzel kapcsolatban nincs kifejezett szabályozás.
Babus Endre a HVG munkatársa kifejtette, hogy a problémát nem csak a bírói gyakorlatban látja, hanem a törvényhozásban is. Szerinte számos olyan jogszabály született, amely kifejezetten sajtóellenes. Elfogadhatatlannak tartja, hogy gyakran sem a tárgyalások sem az ítéletek nem nyilvánosak. Az a véleménye, hogy elkerülhetőek lennének az abszurd helyzetek és ítéletek, ha az újságíróknak nem kisipari módon kellene összeszedni információikat, hanem azokhoz nyilvános tárgyalásokon, illetve maguktól a jogalkalmazóktól jutnának. Véleménye szerint a magyar sajtónak szükséges az elavult sajtótörvény megújítása is.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint, azonban ez nagyobb részben jogalkotói kérdés, és nem lehet a jogalkalmazókon, számon kérni, azok hibáit.
Az egyik legnagyobb problémának a közszereplő fogalmának tisztázatlanságát véli. Szerinte az újságíró nem tudja hol vannak a határok politikai és egyéb közszereplők között, továbbá elmosódtak a határok a tényállítások és a vélemények között, túlteng a sajtóban a véleménypublicisztika, fentiek elhatárolása pedig ellentmondásos területe a gyakorlatnak.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy jogalkalmazókat nehéz helyzetbe hozza, hogy fokozott gyakran politikai figyelem irányul a területre, stratégiává vált a politikai ellenféllel szemben pert nyerni, és így médianyilvánossághoz jutni.
Alapvetőnek tartaná a nyilvánosság kontrollszerepét ezekben az ügyekben, hiszen gyakran az újságíró és a bíróság is áldozat.
Határozott véleménye, hogy a bíróságnak ki kell állnia a véleményszabadság mellett, változatlanul szemelőt tartva a személyiség védelmét.
Megítélése szerint azonban elmondható egyfajta fejlődés, a sajtóperek bírói gyakorlatában.
Dr. Feldmajer Lea az RTL Klub munkatársa szerint inkorrekt lépés az újságírókat támadni. Szerinte a felelős, minden esetben a sajtószerv, az alkalmazónak kell vállalnia a felelősséget. Tapasztalata szerint az újságíró gyakran nincs tisztábban azzal, hogy mi a megengedhető és mi nem az, éppen ezért Ő is szükségesnek tartaná, a folyamatos tájékoztatást.
Elmondása szerint a televízióknak kisebb a kockázata, az internetes tartalomszolgáltatóknak vagy a nyomtatott sajtónak, ilyen módon a szankcióhatás is kisebb.
Tamás Bence Gáspár, a Matula Magazin képviseletében elmondta, hogy még egyetlen esetben sem indítottak pert ellenük. Véleménye szerint eddig az védte meg őket a rágalmazási perektől, hogy írásaikban elsősorban politikai közszereplőket ábrázolnak félreérthető helyzetekben, és egy ilyen per a politikusok számára nem kívánt nyilvánosságot jelenthetne.
Az oldal célja minden esetben a határok veszegetése, mint mondta a Matula Magazin bevallottan hazudik, de azt igyekszik illedelmesen tenni.
